Az év utolsó izgalmas hetével nézünk szembe: lehetséges, hogy a Fed szerdán megkezdi az eszközvásárlási programjának lassítását, míg az MNB erre fittyet hányva vágja tovább a kamatokat 20 bázisponttal kedden. Sőt, már a mai napon is feszülten figyelhetnek a devizahitelesek a Kúria 13 órakor kezdődő sajtótájékoztatójára és akkor még csak rá sem tértünk a tovább finomságokra: a héten 37 külföldi és 8 magyar esemény lesz. Legyenek óvatosak a piacon!
Janet Yellen jövőre átül a Fed elnöki székébe és az így megüresedő alelnöki posztra egy igazi nagyágyút hoznak a fehér házi értesülések szerint. Stanley Fischerre esett ugyanis a választás, aki többek között Ben Bernanke jelenlegi Fed-elnök doktori témavezetője volt az MIT-n, de tanította még Mario Draghi EKB-elnököt is, amellett hogy megjárta a Világbankot, az IMF-et és a Bank of Israel elnöki székét is. Kell ennél jobb önéletrajz?
Óriásira hízott a Fed mérlege, ami miatt már régóta ígérgetik, hogy fogyókúrát kezdenek, de ez eddig még nem következett be. Most viszont a munkaerő-piaci körkép sokkal szebb, mint szeptemberben volt, amikor is már mindenki azt hitte, hogy elkezdődik a pénzcsap visszatekerése. Bár a csalódást követően azt gondolták a piacon, hogy 2013-ban így már nem is lesz lassítás, a vártnál jobb múlt pénteki adatok mégis sokak várakozását megváltoztatta. Ezek fényében most áttekintjük a legfontosabb szempontokat és megpróbáljuk minél jobban magunkra aggatni a Fed szemüvegét.
Elemzésünk legfontosabb megállapításai:
A 193 ezres átlagos havi bővülés a foglalkoztatottságban relatíve erősnek tekinthető, de
a munkanélküliségi ráta jelenlegi 7 százalékos szintje még mindig messze a természetes rátája fölött van,
és a Fed Nyíltpiaci Bizottságának tagjai többségében galamb beállítódásúak,
a kibocsátási rés továbbra is negatívnak látszik, ami még a vártnál jobb harmadik negyedéves eredmények fényében sem zárulhat be idén,
a Fed által figyelt személyes fogyasztások árindexe (PCE) 0,7 százalékon van és 2015-ig nem várható a célérték elérése, tehát inflációnak továbbra sincs se híre, se hamva,
a december 10-i költségvetésről szóló megállapodás a jövő év eleji politikai kockázatot jelentősen mérsékli, de meg nem szünteti.
Ezek fényében mi azt tartjuk valószínűbbnek, hogy a Fed december 17-18-i ülésén bár szoros vita alakul ki, még nem döntenek az eszközvásárlások lassítása mellett.
A feltörekvő piacok az 1994-es megbotlásukhoz hasonló jeleket mutatnak, míg a fejlett piacokon az Egyesült Államok válhat a növekedés motorjává a jövőben. A legmeghatározóbb erő jövőre is a nagy jegybankok monetáris politikájára vonatkozó várakozások lesznek: a tapír jövőre biztosan eljön és ez a tőkeáramlások irányát jelentősen megváltoztathatja. A hazai monetáris politika ugyanakkor óvatosabb lehet, ugyanis a jobbnak látszó makromutatók ellenére rendkívül ki vagyunk téve a globális hangulatváltozásoknak - mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője mai előadásában.
Úgy tűnik, hogy a jegybankári szakma egyre népszerűbb kezd lenni a nők körében, ugyanis idén már a világ jegybankjaink a stábját 46 százalékban hölgyek teszik ki. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez az arány a felső vezetői szinten drámaian visszaesik és jegybankelnökök között szinte alig találjuk meg a szebbik nemet.
A Fed számára nem pusztán a hosszú hozamok kordában tartása jelent nagy kihívást, hanem a jövőben várható szigorítás kapcsán a pénzpiaci hozamoké is. Ehhez kapcsolódóan tesztelnek egy új eszközt, aminek a bájosan csengő angol megnevezése az, hogy "Fixed-Rate, Full Allotment Overnight Reverse Repo Facility". Egyszerűen megfogva ez nem más, mint egy fordított Repo a jegybank részéről, amivel a rövid hozamok felett alakítana ki nagyobb kontrollt a jövőben. Simon Plotter, Fed-tisztségviselő szerint ez az eszköz kulcsfontosságú lehet a monetáris politika számára, amikor megkezdik a szigorítást és állítása szerint a piac is elégedett a most látott mechanizmussal.
Nincs komolyabb nézeteltérés az Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsán (MT) belül, egyedül a kamatcsökkentés mértékében merült fel különbség a jegybankárok között - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Pleschinger Gyula, a testület tagja, aki az utolsó három kamatdöntésnél megszavazott 20 bázispont helyett csupán 10 bázispontos csökkentés mellett volt.
A Bank of Japan a mai napon bejelentette, hogy változtatás nélkül folytatja az eszközvásárlásait és szinten tartja az irányadó rátáját. A közleményt követő sajtótájékoztatón ugyanakkor Haruhiko Kuroda jegybankelnök arról beszélt, hogy a BoJ nem fog hezitálni a további lépések kapcsán, ha kockázatokat lát felmerülni. Ugyanakkor véleménye szerint a kedvező globális környezet és a jelenlegi japán folyamatok nem indokolnak további lazítást.
A Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testületébe (Monetáris Tanács) a mindenkori miniszterelnök jelölése által kerülnek tagok és bár a jegybanki függetlenség jegyében a kormány nem irányíthatja a monetáris politikát mégis többször felmerült az idők során, hogy a legújabb tagok eljövetelével ez sérült. Megkérdeztük Oszkó Péter volt pénzügyminisztert és Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatóját, hogy miként vélekednek a jegybanki döntéshozásról, illetve annak függetlenségéről.
A várakozásoknak megfelelően az irányadó ráta 20 bázispontos csökkentéséről döntött ma a monetáris tanács. Ezzel az irányadó ráta (és az új történelmi mélypont) holnaptól 3,4%.
A Fed eszközvásárlási programjának sorsáról szólhat 2014 is a pénz- és tőkepiacokon. Emellett az eurózóna adósságválságára és a kínai eseményekre is folyamatosan figyelnie kell a magyar monetáris politikának. A jegybank alacsony kamatszintre építő politikája egyfajta monetáris atombomba, amilyet a nagy jegybankok is alkalmaznak - hangzott el a Portfolio.hu Budapest Economic Forum rendezvényének egyik délutáni panelbeszélgetésében.
A Wall Street Journalnak adott interjút a monetáris tanács tagja. Kocziszky György szerint - a gazdaságnak további élénkítésre van szüksége, - az alacsony infláció teret nyit további kamatvágásoknak, - a jegybank az inflációs célra tekintettel működik, de figyelembe kell vennie a GDP-t és a foglalkoztatottságot, - a gazdasági fellendülés jelei látszódnak, - a 2%-os GDP-bővülés fenntartható módon elérhető, - külső sokkok változtatásra kényszeríthetik a monetáris politikát, - de amúgy az MNB további élénkítést hajt végre.
Azért kellett szakítani a hagyományos válságkezeléssel, mert az lelassítja, ellehetetleníti a reformokat - mondta Matolcsy György jegybankelnök a közgazdász vándorgyűlés záró előadásában.
Szinte biztosra vehető már, hogy Janet Yellen lesz a következő Fed-elnök, ezzel 100 éves férfi uralmat törve meg az intézményben. Tegnap a Ben Bernanke vezette Fed a várakozások ellenére nem mert belekezdeni az eszközvásárlások ütemének lassításába. Az egyik fontos szempontjuk a továbbra is magas munkanélküliség volt, és ha valaki, akkor Janet Yellen az, aki igazán nagy hangsúlyt fektet a munkaerő-piaci helyzetre. A jelenlegi Fed-alelnök különösen aggódik a tartós munkanélküliek magas aránya miatt, így pedig azt várhatjuk tőle, hogy a Fed élén akár az inflációs cél ideiglenes elhagyása árán is a munkanélküliség leszorítását propagálja majd. Szándéka szerint a jelenlegi piaci várakozásoknál sokkal hosszabban tartaná alacsonyan az irányadó rátát és a feltételezhetően rámaradt tapírral sem bánik majd sürgetően.
Sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy ha az amerikai Fed hajlandó államkötvényeket vásárolni havi 85 milliárd dollárért, hogy élénkítse a gazdaságot, akkor ezt a pénzt már miért is ne adhatná oda az embereknek? Forintra átszámolva minden egyes amerikai polgár kaphatna 60 ezer forintot havonta. Japánban pedig még ennél is többet, havi 115 ezer forintot. Ki nem örülne ennek? Ha a pénzosztásnak erről a nyers fajtájáról nem is, de az eggyel kifinomultabb fajtájáról már valóban vita van. A helikopterpénzként elhíresült ötlet az inflációs várakozások emelésén keresztül jó eszköz lehet a kereslet ösztönzésére, ráadásul a fiskális politikával direkt módon növelhetjük a keresletet. Persze Japánon kívül a legtöbb esetben az infláció problémát jelent, és az elosztás méltányossági problémáján, illetve a jegybank függetlenségén túl még más problémák is felmerülnek az ötlettel kapcsolatban. Viszont egyes közgazdászok szerint a drasztikus idők drasztikus lépéseket kívánnak. Írásunkban bemutatjuk, hogy a már megismert mennyiségi lazítási programoktól a pénzszórás miben különbözik.
Nem azért volt stratégiai fontosságú a legutóbbi sajtótájékoztató, mert a jegybank már nem inflációs célkövetést alkalmazna, hanem a kamatlépések miatt - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A szokatlan, kisebb lépésközökkel történő kamatcsökkentés lehetőségét azért választotta a Monetáris Tanács, mert nem szeretne belekerülni egy olyan helyzetbe, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék. Ha valamelyik kormányzati lépés (például egy új devizahiteles mentőcsomag) nagy devizaigénnyel járna, a jegybank a devizatartalékkal segítene, így próbálva ellensúlyozni a forintárfolyam ingadozásait - mondta Palotai. Az MNB eddig nem tartotta szükségesnek az intervenciót a forintpiacon, mert nem látott olyan árfolyamszinteket, amelyek aggodalomra adtak volna okot.
A monetáris tanács júniusi üléséről szóló rövidített jegyzőkönyvet sem hangolta szigorúbbra a jegybank annál, mint ahogy a kamatdöntéskor kommunikált. Az elemzők által a tőkepiaci bizonytalanság fényében meglepően "galambnak" titulált közlemény után a ma megjelent dokumentum is inkább csak érdekes mondtaokat, mintsem egyértelmű utalásokat tartalmaz. "A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a bizonytalanabbá váló pénzpiaci környezetre vonatkozó korábbiaknál erősebb utalás célravezető a jelen helyzetben." - áll a jegyzőkönyvben, ám az erősebb utalás is meglehetősen óvatos, ami a kamatcsökkentéshez szükséges mozgástér megteremtését szolgálhatja. A mostani jegyzőkönyv megerősítheti azt a piaci nézetet, hogy a jegybank addig fog kamatot vágni, amíg valamilyen sokkszerű esemény hatására piaci akadályba nem ütközik. A szavazáskor mind a hét tag a 25 bázispontos csökkentésre szavazott.
A Spiegel Online hírportál értesülése szerint nem volt egyetértés az Európai Központi Bank (EKB) múlt heti kamatdöntő ülésén, és az "északi" jegybankárok összefogása akadályozta meg a kamatláb 25 bázispontos csökkentését.
A jegybank a közleményében azt hangsúlyozza, hogy inflációs szempontból lehetne még tere a további monetáris lazításnak. Ugyanakkor - a várakozásoknak megfelelően - óvatosabb hangot üt meg a jövőbeli kamatcsökkentések kapcsán. A tanács közleményének erre utaló utolsó mondata a korábbiakhoz képest változott, így hangzik: "A Monetáris Tanács úgy látja, hogy amíg az inflációs és reálgazdaság kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt." A szöveget alább változtatás nélkül közöljük.
A monetáris politikai döntéseknek csak akkor nincs hatásuk a gazdasági szereplők jövedelmi helyzetére, ha a monetáris transzmisszió hibátlanul működik - hangsúlyozta Benoit Coeuré. Az EKB igazgatótanácsának tagja a jegybanki döntések jövedelem-elosztási hatásairól az osztrák jegybank éves konferenciáján beszélt. Coeuré is hangsúlyozta; a monetáris politika mozgástere korlátozott, éppen ezért a jövedelmek országhatárokon belüli és az országok közötti elosztása a kormányok és más intézmények feladata.
